44.rész

Tamii^^  2011.05.10. 07:21

Ahogy Jus le parkolt a ház előtt azt hittem el ájulok az izgalomtól.végül is Jeremy egy vicces kedves embernek tűnik.De mi van ha nem nézi jó szemmel,hogy Jusal járok?Jaj Hannah maradj már!

-Meg jöttünk.-mosolygot Jus,majd ki szált és nekem is ajtót nyitott.

-Köszönöm.-mondtam,és már indultam is volna befelé,mikor Biebs vissza húzott,majd a kocsinak nyomot.Homlokunkat egymásnak támasztotta kezei a derekamon pihentek,szinte az ajkaimon éreztem forró leheletét.

-Ne izgulj,téged mindenki szeret.-mondta,mielött még ajkaink össze értek.Át fontam kezeimet Jus nyakán és csak csókoltam.Ebben a pillanatban úgy éreztem csak mi vagyunk.Teljesen ki zártam a külvilág zavaró és egyben bosszantó jelenlétét.A percek röpke pillanatnak tüntek.Hát ez a szerelem?Egyszerűen nem érzem,hogy bármitől félenem,vagy tartanom kéne mikor vele vagyok.Soha senkivel nem éreztem ilyen jól magam mint vele,olyan ez mikor meg találod azt a bizonyos dolgot amit egész életedben keresel.Én tényleg szívből kiávnom mindenkinek hogy egyszer találja meg ezt a bizonyos dolgot.Fel foghatatlan érzés,ez az egész.Egyben hihetetlen és gyönyörű,de ott az a bizonyos félelem.Igen,talán ettől az egy dologtól félkek még mellete is.Még pedig,hogy el veszítem.Ez az egyetlen amitől félnem kell és ezt jól tudom.

-Hééé fiatalok,gyerünk be felé.-halottam egy viccelődö hangott mögöttünk.Jus lassan el engedet,még utoljára össze mosolyogtunk,majd a hang irányába fordult.

-Apa!.-nevetve futot édesapjához én csak mosolyogva sétáltam oda.

-Justin,de meg változtál!Ez a haj.Eszméletlenül jól nézel ki.-Jeremy végig mérte fiát ,majd felém fordult.-Szia Hannah!.-át öltelt.

-Szia Jeremy.-mosolyogtam rá pont ugy ahogy ő.

-Te is,hogy meg nőttél.És ugyan olyan gyönyörű vagy.-jegyezte meg.Ez tényleg nagyon jól esett.

-Köszönöm.-kicsit zavarba jöttem hajamat a fülem mögé türtem.Jus csak mosolygot rajtam.Előre mentem,had beszélgessenek.

 

Justin szemszöge.:

Hannah előre tipeget,akaratom ellenére őt figyeltem és szinte allig tudtam,hogy apa miről beszél.Mindenre csak bologattam.Kicsit vicces volt.

-Te fiam,tudod te egyátalán miről beszélünk?.-apa el nevette magát én is nevetésbe törrtem ki.

-Igazából nem.

-Hááát ahogy látom,valaki el veszi azt a maradék eszed is.-Mosolyogva Hannah felé bicentette a fejét.-Hallottam anyádtól,hogy ilyen rövid idő alat mennyi mindenen mentetek kersztül.-Hát igen.Végül is alig vagyunk együtt három hónapja és már annyi mindennel meg kellet küzdenünk.

-Igen,sajnos drámából volt elég.-próbáltam egy erőltetett mosolyt csalni az arcomra.-De mindig egymásra találtünk.-tettem hozzá.

-Szép dolog a szerelem!.-jegyezte meg apa.Én csak bolintottam,majd be mentünk a házba.Oda bent a "kicsi,, (hát igen hozzá kell szoknom hogy egyre nagyobb) Jazzy jött felénk kicsit estelenül.Szinte majdnem orra eset egy párszor.

-Bieber!Bieber!Bieber!.-kitárta felém karjait én pedig nevetve kaptam fel mielött elesne.

-Mi van Bieber?.-kérdeztem mikor a kezembe volt már.-Majdnem elestél annyira szeleburdi vagy.Nem figyelsz oda.-oktatam ki jó testvérhez illően.

-Szeretlek.-ennyit mondot csak,majd át karolta a nyakamat.

-Ohhh-Hallottam minden  felől.Mindenki meg hatódott.

-Én is szeretlek Jazzy.Én is.-mondtam,majd magamhoz szoritottam.

-És őt is szereted?.-mutatott a már kanapén ülő Hannahra.Akaratlanül el nevettem magam a kérdésen.

-Igen.Észmletlenül.-ez a válasz inkább Hannahnak ment,hisz egész végig őt néztem.Hannah csak mosolygot,majd láttam ahogy azt suttogja én is.-De te vagy az én egyetlen hercegnőm tudod.-mondtam Jezzynek mielőtt be durcizik,hogy nem is vele beszélek.A nap többi része elég gyorsan telt.Játszottunk a kicsikkel,ebédeltünk uzsonáztünk velük.Egyszerűen jó volt beszélni velük,érezni a jelenlétüket.Majd délután 5-kor úgy döntöttünk,mostmár haza kéne menni.A búcsúzás ismételten elég nehézre sikeredet,de próbáltam minél hamarabb túl lenni rajta.Az a legrosszabb hogy tudom,egy hamar nem is láthatom őket,hisz kezdődik a turné.Ez meg őrítő tud lenni.Ahogy be ültünk a kocsoba Hannah rám mosolygot.Ezekért a mosolyokért bármit meg tennék.Már elég fáradtak voltunk mire haza értünk,de anyunak persze mindent el kellet mondani az elejétől a végéig szószerint.Láttam Hannah inkább a családjáva lenne,mint hogy anyunak meséljen,így mondtam neki,hogy mennyen csak.

 

Hannah szemszöge.:

Kicsit beszélgettem apával,majd anyával.Nagyon jó volt velük  így nyugiba beszélgetni.Jó volt hallani,hogy csepet sem haragszanak és hogy a turnéról már beszéltek Pattievel.Azt mondta vigyáz majd ő rám így apujék is bele mentek.Miután már vagy két órája beszélgettem anyájékkal úgy döntöttem fel megyek Nessához vele is beszélek.Ahogy beléptem a szobájába észre vettem,hogy laptopozik.Mögé osontam,majd hátulról át öleltem ő eléggé meg ijedt.

-Most meg vagy!.-nevettem fel.

-Na jó meg vagyok.-nevetett ő is.

-Mi jót csinálsz?.-kérdeztem mikor már le huppantam az ágyra.

-Semmi különöset.-harapot alsó ajkába.Na jó lehet hogy ő már 13,de akkor sem tetszik ez.

-Na mesélj.-mondtam mosolyogva.

-Hát van egy srác aki nagyon tetszik.-láttam,hogy zavarba van,el is pirult.

-És neki is tetszel?.-kérdeztem mosolyogva.Már tök vártam mikor kicsi volt,hogy ilyenekről beszéljünk.

-Hát olyan jeleket adt.Folyton ölelget,sokat mosolyográm és mindíg jól végig mér.-Szegény Nessa.nevettem magamban.-szerinted tetszek neki?.-kérdezte ragyogó szemekkel.

-Hát ezekből arra tudok utalni,hogy teljesen oda van érted.De tényleg mi másért csinálná ezt?Írj neki face-n.-böktem öldalba Nessát.

-Már írtam.Azt mondta,ha haza megyünk szeretne nekem egy fontos dolgot mondani.És hogy jó lenne ha el mennénk együtt az egyik helyi banda koncerjére.Tök szeretem én is meg ő is a zenéjüket.-Nessa arcán a cinkos mosolyt láttam.Jaj istenem,hogy fel nőtt a törpe hugim!

-Szóval randiztok!.-kuncogtam.

-Nem.-ütött vállon nevetve Nessa.

-De.-nevettem,majd fel álltam az ágyon és el kezdtem ugrálni.-Nessának pasija van!Nessának pasija van!-mondogattam nevetve.

-Nem a pasim jó?Misiss Bieber.-Nessa arcán az ördögi mosoly látszott.Én le álltam az ugrálással.

-Mi van?.-kérdeztem nevetve.

-A vak is látja,hogy előbb utóbb össze házasoftok.-Mi?Úr isten!Erre még nem is gondoltam...