9.rész

Tami^^  2011.03.28. 14:28

-Gyere ide cica.-mondta majd maga mellé mutatott.Semmi kedvem nem volt azt hallgatni hogy mértnem bízok benne meg ilyenek.Habár megérdemelném.Le ültem Justin folytatta.-Na először is nem sírj árt a szépségednek.Nézd meg milyen karikássak a szemeid.Másodszor,hidd el én rosszabb lettem volna mint te.Sőt én meg értelek.Ha én így láttalak volna egy srácal akkor biztos hogy nem adtam volna két percet se nem hogy ötöt hogy meg magyarázd.Harmadszor,köszönöm hogy adtál esélyt arra hogy el mondjam mi is az igazság.Szeretlek.-suttogta halkan.Én nem nagyon tudtam mit reagálni.Igazából még mindíg magamra voltam dühös.Bolintottam egyet és úgy ahogy voltam be bújtam az ágyba.Nem volt kedvem fel öltözni meg ilyenek.Justin nem tudom mikor feküdhetett le.Este nagyon rosszat álmodtam.Justin nem volt mellettem.Össze vissza kerestem.De se hol nem találtam.Majd kint találtam meg egy réten sok-sok virág között annyira aranyosan mosolygott,felém nyújtotta a kezét én mentem is volna hozzá.hírtelen valami fel ragadta és ő el tünt.Én pedig egyedül maradtam,be borult az ég és én csak sírtam.Sírtam és ordíbáltam a nevét.

-Hannah,kicsim ébredj.-Justin hangjára ébredtem fel.

-Csak álmodtam!Istenem itt vagy.-magamhoz szorítottam amilyen szorosan csak tudtam.

-Igen itt vagyok.Hol lennék te butus?Tudod nagyon meg ilyesztettél.Már vagy 10 perce azt figyelem ahogy a nevemet mondogatott.-Az arcán tényleg félelmet és aggódást vettem észre.

-Szörnyű álmom volt.

-Igen és mi?.-érdekelte a dolog.

-Hát azt álmondtam hogy mikor fel keltem sehol nem voltál.Kerestlek mindenhol...De semmi majd egy réten találtam magam és te ott álltál a virágok között én el indultam feléd.De valami elragadot téged és el tüntél...Én ott maradtam egyedül.Az ég is beorult és csak esett az eső én sírtam és a nevedet kiabáltam.-probáltam valamit leolvasni Jus arcáról de ő csak mosolygott egyet.

-Csak álom volt.Tudod tőlem ha akárnál sem szabadulnál meg.-fel nevetett édes hangja a fülemben csenget.Istenem milyen szerencsés vagyok.Több száz lány álmodik erről.És emlékszek egykor én is szöttem ilyen álmokat,és úgy látszik az álmok valóra válnak.Jus közel hajolt hozzám.Az ajkai szinte surolták a fülemet.Ő édes hangján szólalt meg.-Szeretlek de bolond!-hangja halk volt.De annyira aranyos,tudtam komolyan gondolja.Forró ajkai hozzá értek a fülemhez.Elöntött a forróság.Fel emeltem Biebs fejét és közel húztam.Homlokunkat egymásnak támasztottam.Ajkaink pár centire voltak.Egy idejig csak édes szuszogását hallgattam.Majd oda hajoltam és meg csókoltam.Tegnap még azt hittem hogy soha többet nem fogok vele mégcsak beszélni se nem hogy csókolozni.Bele nevettem a csókunkba.

-Mi ilyen vicces?.-már Justin is mosolygott.

-Semmi.-mondtam majd folytattam.Ekkor Pattie kiabált fel.

-Fiatalok reggeli!.-Istenem hogy minket mindíg meg zavar valaki vagy valami.

-Anyu!-nevetett Justin.-rosszabbkor nem is szólhattál volna.

-Mért mit csináltok?-kiáltott Pattie majd mint aki észbe kap hozzá tette.-Várj inkább nem akkarok tudni a részletekről-.Justinal fel nevettünk.Biebs el indult a böröndöm felé majd ki vett egy rövid nadrágot ez után a szekrénye felé indult el és ki vett egy polót.Majd oda dopta.

-Na ezzekkel mit csináljak?.-néztem rá értetlenül.

-Hát...vedd...fel-mondta miközbe apró csókokal bombázott.Én fel nevettem.Be szaladtam a fürdöbe fel kaptam magamra a rövidnadrágot és a polót.A hajamal semmit nem keztem.Igazából mikor nem csinálok vele semmit nem is tudom.Nem is göndör de nem is egyenes.Elég fura.Így méregettem magama tükörbe aztán ki mentem.Justin ott ült az ágyon ahogy hagytam.

-Mehetünk!-monstam egy hatalmas mosoly kiséretében.De Justin nem hagyta hogy ki sétáljak.Meg ragadta a csuklóm és vissza húzott.Annyira közel húzott hogy egy rés nem volt közöttünk.

-Olyan sexi vagy a polómba.-ezen nagyot nevettem,de ő egy csókal csititótt el.-én vagyok a világ legszerencsésebb pasija.

-Hát mi tagadás...-keztem el de el is nevettem magam.Már nyoma sem volt a tegnapi énemnek és ennek örültem.

-Na gyere te bombázó kezdek éhes lenni.-kacsintott Biebs.Kézen fogva le mentünk Pattie már várt ránk.

-Hát ez sokáig tartott.-mondta majd a homlokát össze ráncolta.De láttam rajt hogy viccelődik.

-Bocsi anyu csak ki élem hogy újra a magaménak tudhatom ezt a csodás nőt.-hátulról át ölelt.Én nagyon zavarba jöttem.

-Szóval kibékültetek?.-Pattie egyszerre örül és lepödött meg.

-Igen ki.-jelentette ki Jus büszkén.

-De hát igazából össze se vesztünk.-nevettem fel.

-Hát azért kiváncsi vagyok hogy békéltél meg a dologal?

-Justin meg mutatta a játék terem fel véltelét amin látszott hogy nem ő csokólta meg Selenát.Sőt ő próbálta eltolni magától.-Biebs fel nevetett.

-Igen én ilyen jó fiú vagyok.-de ekkor már meg is támadta az asztal.Pattie és én nagyot nevettünk rajta.

-Jól van te kis jó fiú...csak aztán több ilyen ne legyen.Mert be vallom én is nagyon mérges voltam  rád.-Jól eset az amit Pattie mondot.

-Igen tudom anyu..és nem több ilyen nem lesz.Hannah amúgy délután megyünk az egyik showba.

-Hogy mi?-rettentően meg lepödtem.

-Hát rá jöttek hogy van barátnőm,habár erre nem volt nehéz rá jönni.-ismét elő vette édes kacaját.-És ma lesz a nagy be jelentés.