48.rész

Tamii^^  2011.05.17. 14:46

Mikor mindent össze szedtünk,még el köszöntünk Emilytől,a búcsú ismételten nagyon rosszra és fájdalmasra sikeedet,habár Em nem sokára úgy is jön utánnunk.Mikor ki sétáltunk az autóhoz,még utoljára intettem Em-nek,és  aháznak,annak a háznak ami otthonom helyett otthonom volt hónapokon keresztül.De az a tudat vigasztal hogy hamar vissza jövünk.Ez csak egy kis ki térő.Gondolom én.Mikor be ültünk a kocsiba,Jusra pillantottam aki,édesen mosolyogot.Egy idejig csak néztük a másik mosolyát.

-A srácok?.-kérdeztem végül.

-Ők is Emilyvel együtt jönnek utánunk egy két hétre.-mondta,majd ismételten nem szóltunk.Jó fél óra telhetet el majd Kenny szólt hogy meg jöttünk.Ki vettük a böröndöket,madj éreztem ahogy Jus kezét az én kezembe csúztatja,majd kézen fogva be sétáltunk.Odabent rengeteg lány várta az én egyetlenemet.-Csak fogd a keze baby.-mondta halkan,majd mosolygot egyett.Én mosolyogva bolintottam,majd az utasítást követtem.A repülőtér biztonságai körül fogtak minket,majd Kenny el ment a jegyek miatt intézkedni.Mikor készen volt fel kisértek minket a gépre.Kenny hál istennek teljesen másik részlegbe volt,szóval még csak nem is látott minket.Egy jó tíz percig szótlanul vártuk a fel szálllást,majd jött egy nő.

-Ki kapcsolhatják magukat,a fel szállás meg történt.-ezzel ki sétált.Én a fülembe helyeztem a fülhalgatót,majd be nyomtam Mileytól az egyik kedvenc számom,még pedig a Permanent Decembert.Sokáig bámultam ki az ablakon,majd éreztem,hogy valaki nagyon figyel.Oda fordultam,és észre vettem,hogy nem Jus az.Nem messze tőlunk egy csapat srác ült.Nagyon néztek,majd az egyik el indult felénk,Jusra pillantottam éppen azt twittelte,hogy a repülön ülünk,Európa rezskes jövünk.A srác mivel velünk szemben üres volt a hely,így leült velem szembe.Gondolom ebbe is Jus keze van,hogy ne üljön ott senki.Valószinüleg ki fizette azt a két helyet is.Egy jó ideig mélyen nézett a szemembe,de én álltam a tekintetét.Egy ismerős idegen.Állapítottam meg.

-Egyedül utazól?.-kérdezte végül.Éppen meg akartam szólalni,mikor JB fel pillantott és át karolta a derekam.

-Nem,velem van.-mondta,majd büszkén ki húzta magát.

-Ohhh értem.-mosolygot a srác.-Bocsi,hogy ide ültem,de olyan ismerős vagy.-mondta ismét mélyen a szemeimet fürkészte.

-Az arcod nekem is,de nem hiszem hogy ismerjük egymást.-mondtam halál lazán.

-Na,most hogy tudod nem mennél vissza a helyedre?Tudod azt a helyet is én fizetem ám.-mondta Jus.

-Okés.Sziasztok.-köszönt el,majd el is ment.

-Na végre.-mondta Jus.

-Igen...Nekem se tetszik.-mondtam fintorogva.

-Még szép hogy nem,mikor itt van neked egy ilyen isten mint én.-nevetett.Én is csak nevettem.-És az istenek szeretik kényeztetni szívük választotját.-mondtam,majd egyre közelebb hajolt,egy kis apró puszit nyomot a számra,de én többet akartam.Bele markoltam a pólójába,majd teljesen magamra rántottam,neki sem volt ellenére.Szenvedélyes és hosszú csókót váltottunk.Mikor el engedtem csak mosolygot.-Imádlak vadmacs.-mondta,majd vissza ült a helyére.Én nevetve le kaptam róla a lila sapkáját,majd az én fejemre tettem.

-Ki sajátítotm.-mutattam nevetve a sapira.

-Én meg téged.-mondta Jus,majd kezét a combomra helyezte és lágyan simogatni kezdte.Szinte az egész testemben éreztem azt a jól eső bizsergést.Teljesen el pirultam. Biebs észre vehette,mivel elég gyorsan le vette rólam a kezét.-Bocsi.-suttogta,majd el nevette magát.

-Mi?.-kérdeztem.

-Hát bocsi,hogy zavarba hoztalak.

-Mi?De hogy...pff.Nem hoztál zavarba.-próbáltam el hitetni vele.

-Aha persze.Nem tudsz hazudni szépségem...Nekem nem.-mondta Jus,majd egy puszit nyomot az orromra.Nem szóltam semmit csak mosolyogtam.Az út többi részére nem nagyo emlékszek,mivel be aludtam.Biebs vállára vektettem a fejem és úgy aludtam.Mikor fel keltem,Jus meg simogatta az arcom.Láttam rajta,hogy ő is fáradt.Egy enyhe mosolyot még dobot felém de semmi több.Én továbra is Biebs vállán pihentettem a fejem és úgy vártam a leszállást.Mikor meg érkeztünk,szépen meg kerestük Kennyt,majd ki sétáltunk a csomagokért és azonnal a hotelbe vettük az irányt.Annyira fáradtak voltunk,hogy szinte semmihez nem vol erőnk.Be döltünk az ágyba átkaroltuk egymást és aludtunk.