41.rész

Tamii^^  2011.05.10. 07:16

Ahogy be ültünk a kocsiba azonnal csörgött a telefonom.Gyorsan elő kaptam,majd fel vettem.

-Igen tessék?.-szóltam a telefonba.Először nem jött válasz.-Itt van még?.-kérdeztem ismételten a telefonba.Jusra pillantottam elég értetlenül nézet rám.

-Ha nem szakítasz Justinal majd én véget szakítok az életednek.Na puszi.-Egyszerűen le fagytam.Köpni nyelni nem tudtam,csak meredten bámultam magam elé.Hogy mondhat valaki ilyet?Ez...ez fel foghatatlan.Ekkor Jus egyre közelebb húzodott hozzám.Ajkai a válamat találták meg.

-Mi az cica?.-kérdezte.Hallottam a hangján,hogy megint be indult,de én nagyon félek.

-Ne...Jus ez most nem jó.-ahogy ezeket ki mondtam Jus is le sokkolt.Gyönyörü barna szemeiben a kételyeket fedeztem fel.Talán pont arra gondol amire én szoktam mikor ilyen.Talán nem szeret?Talán nem akar engem?.Valószinüleg ezek a kérdések kavarognak benne.

-Ki volt az?.-hangja el halló és halk volt.

-Nem tudom.-ráztam a fejem.-ennyit mondot.: Ha nem szakítasz Justinal,majd én véget szakítok az életednek.Na puszi.

 

Justin szemszöge.:

Ahogy Hannah be fejezte a mondatot ugy éreztem hogy a fájdalom szét szakít.Nem tehetik ezt velünk.Nekem szükségem van rá.

-Mi ?ilyen nincs!Ez örültség.-nagyon fel voltam háborodva.

-Nyugodj meg.Ha idegeskedsz azzal nem segítesz.-Hannah arca merev volt.Vajon mire gondolhat most?Bizonyára nagyon fél.Egy elég hosszú kínos csend következett.Se én se ő nem szóltunk.

-Itthon vagyunk.-mondta Kenny.Nem szóltam semmit.Intettem neki,majd el indultunk befelé.Ahogy be értünk,anya ölelését éreztem.

-Gratulálunk.-mondták mind a négyen egyszerre.Én csak bolintottam,majd Nessára pillantottam.Bizonyára neki erről nem kéne tudnia.

-Nessa,neked nem kéne már ágyban lenned?.-gondoltam így talán kicsit itt hagy minket.

-Nem vagyok már gyerek.-bököt oldalba.De erről nem szeretném ha tudna.Nem maradnak már sokáig,nem kel hogy a továbiakban csak idegeskedjen.

-Kérlek.A felnötekkel kel beszélnem.Tudod olyan uncsi nagyoknak való dolog.-erőltetet mosolyt csaltam arcomra.

-Szeretlek Nessa.-mondta Hannah,majd közelebb lépet hugához.Tudtam mért mondja ezt.Attól fél,hogy talán holnap már nem kel fel.Hogy soha nem látja őket talán.Meg ölelték egy mást,majd Nessa kapot egy jó éj puszit és ezzel el is ment.

-Miről kel beszélnünk?.-kérdezte Jeremy.Tudtam,hogy nem fog örülni,de el kel hogy mondjam.

-Apa.-Kezdte el Hannah.-Meg fenyegettek.-Ekkor már a könnyei hulltak.

-Mi?Kicsim,ez...ez ...nem tudok mit mondani.-Emma arcán szintén a könnyek csillogtak.

-Gyertek üljünk le.Azt hiszem ezt át kell beszélnünk.-mondta anya.Mind annyian be mentünk a napaliba.Hannah szépen el mesélt mindent szüleinek és anyunak.Jeremy arcán az aggódást láttam.De ki találtam valamit.

-Nyugodjatok meg nekem már van egy ötletem.-kacsintottam egyet Hannahra,majd kezemet a combjára helyeztem.Gyengéden el kezdtem simogatni,most csepet sem izgatott,hogy a szülei is látnak és anya is.

-Mi?.-kérdezte anya.

-Hát,majd Kenny vigyáz ránk.Edig mindíg el küldtem,hogy kettesbe tudjunk lenni.De mostmár nem fogom,hisz nekem Hannah jelenti a mindent,ha el vesztem...abba bele se merek gondolni..-Hannah kezére pillantottam.A karján ott csillogot a karkötő amit tölem kapot.Fel pillantottam,szemei csak ugy csillogtak.Még egy darabig beszélgettünk anyujékkal,majd fel mentünk a szobába.

-Jösz velem fürdeni?.-kérdeztem egy enyhe mosolyal.

-Hmmm nem is tudom.-Hannah el kezdte az agyamat húzni.Én csak hátúlról át öleltem,majd a nyakát kezdtem el csókolgatni.Ő el nevette magát.-Örült vagy Justin Bieber.Ötült.

-Igen.És éhes.-tettem hozzá.

-Akor meny le egyél.-legyintett egyet Hannah.

-De nekem most egy bizonyos Hannah Gilbertre fáj a fogom,de nagyon.-Hannah,csak mosolygot egyet,majd be húzott a fürdőbe.Le vetközött alsónemüre,majd kecsesen meg engedte a vizet.Én eközben a falnak támaszkodva figyeltem.Teljesen el merültem a látványba.Hihetetlen,hogy még most is meg babonáz.

-Hééé vetköz.-Hannah újra elő vette édes kacaját.

-Segíts.-suttogtam.

-Hát jó.-ezzel Hannah el indult felém,de egy hirtelen mozdulattal vissza nyúlt a kádba,majd el kezdet lócsolni.

-Mi csinálsz?.-kérdeztem nevetve.Ő is csak nevetett.

-Ja ,hogy jobban?.-ezzel meg fogta a tusolót és el kezdet azzal locsolni.Alig láttam,mivel az arcomba fröcskölt,de próbáltam meg találni.Egy váratlan pillanatban rá is találtam,majd közel húzta magamhoz.

-Na ha nem hagyod abba nem engedlek el.-nevettem.

-Neee,Jus tegyél le.-kapálozott Hannah.

-Ha abba hagyod szívesen.-Nevettem.Ekkor valami kopogást hallottam.Majd anya lépet be.

-Fiatalok!Este van...és..-anya szava el akadt ahogy meg látta Hannaht egy szál alsónemüben.-Mi folyik itt?.-hangja nagyon dühös volt.Na ebből hogy magyarázzuk ki magunkat?